Nagyszőlőstől 35 km-re délnyugatra a magyar határ mellett a Túr jobb partján fekszik. A település közúton közelíthető meg Péterfalva irányából. A legközelebbi vasútállomás Tiszaújlakon van mintegy 15 km távolságban.!
1332-ben Palad néven említik először. Kezdetben a rozsályi uradalom része volt. Majd a 18. századtól a Kereskényi, Szakadáthy és Kölcsey család birtoka. A Túr és a Batár patakok mentén fekvő falu 1984 lakosából 1967 (95%) magyar nemzetiségű. 1910-ben színmagyar falu volt, 1525 lakosából 12 vallotta magát németnek (1% alatti szórvány) a többi mind magyar volt. A trianoni békeszerződésig Szatmár vármegye Szatmárnémeti járásához tartozott.
Nagypalád reformációját a legelső vérbeli magyar reformátor, a „magyar Luther”-ként emlegetett Dévay Bíró Mátyás Szatmáron való működésének (1544–1545) tulajdonítják. A XVI. század második felében bizonyíthatóan az új hitet gyakorolta. Első név szerint is ismert tanító pásztora 1580-ban Makrai János volt. 1806-ban a 443 lelkes gyülekezetben Körösi István pap „ditséretesen” prédikált, Kis Bálint rektor a leányokat is tanította. 1944-ig hat osztályos református általános iskola működött. 1808-as krónika szerint „Kő temploma van, mely helyeztetett az helység közepén.... melynek nyugati végén kőből épült tornya vagyon. Ki által építtetett az nem tudatik, de ember emlékezetire a reformátusoktól békességben birattatott és birattatik”. A középkori eredetű gótikus templomot a XVI–XVII. században teljesen felújították. A XIX. század végére a templom állapota leromlott. A jelenleg 700 ülőhelyes templomot 1913-ban építették neogótikus stílusban. A templomtoronynak a hajóba épített sarkai és a támpillérek klinkertéglából készültek. A templomot 1958-ban teljesen felújították, 1983-ban pedig külsejét javították a hívek adományaiból. 1997-ben a toronysisak felújítására, 2000-ben a templombelső részleges restaurációjára kerül sor. 2001-ben új szőnyeg került a padlózatra. A reformációt megelőző korból származó harangot 1915-ben ágyúvá öntötték. Ennek pótlására 1926-ban vásárolta meg az egyházközség Egri Ferenc kisgejőci harangöntő mester által bronzból készített 643 kg-os harangját. A másik bronz harangot 1882-ben Szatmáron öntötték. Az egykor tekintélyes mennyiségű könyvtár és levéltári anyag zöme 1945-ben megsemmisült. Az anyakönyveket elkobozták. A jelenleg használatban lévő parókia 1918-ban épült. Az előző nagyon régi, jóval kisebb parókián a század elején tűz pusztított. 1950-ben miután a lelkészt elhurcolták, az épület állami tulajdonba került. 1993-ban nyerték vissza rendkívül siralmas állapotban. 1996 őszére a gyülekezet nagy áldozatvállalás árán lakhatóvá tette. Azóta folyamatosan újul, szépül. 2005-ben felépült a parókia széles udvarán egy modern gyülekezeti ház. 2013-ban felújították a templomot.
Nagypaládi Móriczs Zsigmond Középszintű Oktatási Intézmény és Óvoda teljesen nevén szólítva Nagypalád egyetlen oktatási intézménye. Jelenlegi épületet 1981-ben avatta fel Gál Béla igazgató. Az intézmény 1983-tól középiskolaként működik. Jelenleg kevés tanuló számmal rendelkezik becslések szerint ~ 175 (adat: 2020 - Teremta Inna (iskolaigazgatónő))
Nagypaládi Cholnoky Imre Művészeti Iskola jelenlegi egyetlen művészeti tanintézmény Nagypaládon. Ami az alábbi irányokat tanítsa a diákoknak: ének, zongora, harmónika, zeneelmélet, citera, koreográfus, fuvús hangszerek, tánc, hegedű
Nagypaládi Zsidó Temető, rég elhunyt nagypaládi zsidó vallású lakosok temetkezési helye. Nem sokat tudni róla mivel régóta nincs Nagypaládnak zsidó vallású lakosa. Az utolsó személy 1942-ben hunyt el (becslések szerint 2 világháború során elvitték a németek) akit ide temettek.
Nem található adat. N/A
2024 - Minden jog fenntartva!
Українська
English
